Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében. Megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket és a hozzájuk kapcsolódó kiadásokat.
Hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik.
„2.§ (3) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg.”
Azaz Ön a felelős...
A munkavédelmi szabályzat készítése nem kötelező, de a javasolt a megléte minden kis- és közép vállalkozás részére. A szabályzat a konkrét munkavédelmi feladatok mellett tájékoztatást ad arról is, hogy milyen helyzetekben hogyan járjunk el munkavédelmi ügyekben.
A munkavédelmi szabályzat összefoglalja az adott cégre vonatkozó
A munkavédelmi szabályzat elkészítése komoly előkészítő, egyeztető, összehangoló munkát igényel, ugyanakkor egyes szabályozási körök munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülnek, ezért fontos, hogy a munkavédelmi szabályzat tervezetét munkabiztonsági szakember készítse el.
A munkavédelmi szabályzat összeállításába be kell vonni a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot, a munkáltató megfelelő felkészültségű, e feladatra kijelölt szakembereit (műszaki, jogi, közgazdasági szakembert) és a munkavédelmi képviselőt, illetőleg – ha működik – a munkavédelmi bizottságot.
Összhangot kell kialakítani a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés, a munkáltató egyéb szabályzatai, utasításai és a munkavédelmi szabályzat között.
A munkavédelmi szabályzat, a munkavédelmi törvény rendelkezése értelmében munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül, és az abban foglaltak megsértése munkavédelmi felelősséggel jár. (lásd. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 12. §)